«előző oldal   ...23[4]56...   következő oldal»

Ajánlók, recenziók:

 

Merre tovább Magyarország?

könyvrecenzió
2009. II. 13.
Reményi József Tamás (szerk.)

Nyolc kiváló szerző országképe – a meghirdetett reformok sodrában. Nyolc, egymással is feleselő vélemény, vívódás reformhit és reformszkepszis között. Schlett István a kiegyezéskori politika tanulságait elemzi, Romsics Ignác pedig a finnországi példát tárja elénk, e két, idő- és térbeli „kirándulás” keretében pedig Hankiss Elemér, Gombár Csaba, Lengyel László, Szilágyi Ákos, Bozóki András és Vásárhelyi Mária írásait olvashatjuk mai helyzetünkről, holnapi esélyeinkről.

részletek »

 

Emberpár és család az államszocializmusban 1945-1985

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Lőcsei Pál

"Nem hinném, hogy akadna még egy hazánkfia, aki a szociológis iránti vonzalmától oly hosszú és viszontagságos úton jutott volna el a "teljes odaadásig", vagyis a tudományág művelése iránti hivatástudatig, mint e sorok írója. Igaz, hogy a késleltető bonyodalmakban jócskán része volt csapodár természetemnek is, mely a tudomány kemény gályapadjáról hol az újságírás idegőrlőbb, hol a politika nyaktörőbb világába csábított, hogy végül is mindhárommal együtt éljek - trigámiában."

részletek »

 

Európa jövője - Reform vagy hanyatlás

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Alesina, Alberto - Giavazzi, Francesco

A két olasz származású, de évek óta Amerikában élő és oktató közgazdász szerint átfogó reformok nélkül a kontinentális Európa védett, túlszabályozott gazdaságai továbbra is lassulni fognak, politikai befolyása elhanyagolhatóvá válik. Ez nem azt jelenti, hogy a mai virágzó európai országok elszegényednek, de azt igen, hogy világösszefüggésben lényegtelenné válnak. A szerzők körvonalazzák, szerintük mit kellene tenniük az európaiaknak ahhoz, hogy elkerüljék ezt a sorsot. Az európaiak sokat tanulhatnak Amerika piaci liberalizmusából. Kevesebbet dolgoznak és többet mennek szabadságra, mint az amerikaiak; mindenekfelett értékelik állásaik biztonságát; nagyra értékelik a jóléti államot, míg az amerikaiak irtóznak az állami beavatkozástól. Amerika a népek olvasztótégelye, míg az európaiaknak gondot okoz a bevándorlók integrálása. A szerzők úgy gondolják, hogy amennyiben Európa meg akarja állítani hanyatlását, egyet s mást át kellene vennie az amerikai szabadpiaci modellből. Javaslataik a munkamoráltól kezdve a jóléti rendszereken át a kormányzatok szerepéig terjednek.

részletek »

 

Bevezetés a társadalmi választások elméletébe

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Mészáros József

A társadalmi választások elméletének (social choice theory) nevezett tudományág határterület a közgazdaságtan, a politikatudomány, a szociológia és filozófia között, melyet többnyire a matematika nyelvén fogalmaznak meg. A következő alapkérdésre keresi a választ: ha adottak bizonyos preferenciák (egyéni tetszés rangsorok) a társadalmi választások - például a politikai választás vagy a rendelkezésre álló javak felosztása - tekintetében, miként hozható létre ezekből valamiféle közpreferencia? A kötet a társadalomelméleti kutatásokban is jól használható játékelmélet bevonásával bemutatja az elmélet legfontosabb részterületeit és alapfogalmait. A könyvet a közgazdaságtan, a szociológia, a politológia és a filozófia határterületi iránt érdeklődőknek, különösen egyetemi hallgatóknak ajánljuk.

részletek »

 

A televízió háborúba megy - Fejezetek a televíziós újságírás és a társadalmi konfliktusok párhuzamos történetéről

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Wisinger István

A mű eredetileg doktori disszertációnak készült, és azokra a cikkekre, tanulmányokra, valamint személyes tapasztalatokra is épül, amelyeket a szerző a korábbiakban írt, illetve amelyeket televíziós pályafutása során élt meg. Tudományos dolgozat és élménybeszámoló; ezeknek a műfajoknak a vegyítéséből nem mindig sikerül jó végeredményt kihozni. Most sikerült, mert egy átfogó, hiánypótló írás született, amely olvasmányos, de nem veszít tudományos értékéből. Élvezhető, ugyanakkor referenciaként, illetve bizonyos fejezeteiben tankönyvként is használható. Hiánypótló ez az írásmű annyiban, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön sem született igazán olyan tanulmány, amely az elmúlt több mint fél évszázad televíziós történelmét ebből az aspektusból dolgozta volna fel. Az írásnak éppen az a nagy előnye, hogy a látszólag teljesen eltérő témaköröket - például a New York-i ikertornyokat ért támadást vagy a hazai médiaháború történetét - azonos koordináták mentén dolgozza fel, hiszen a hangsúly nem a televízió és a háborúk, hanem a televízió és a társadalmi konfliktusok kapcsolatán van. Ez az a szellemes megközelítés, amely igazán érdekessé, újszerűvé teszi a könyvet. Horvát János

részletek »

 

A rendszerváltás élménye

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Fóti Péter (szerk.)

Egy ismerősi, baráti köröket összehozó és a köztük lévő kommunikációt segítő internetes portálról indult ez az egész akció. Száz címre ment el innen egy-egy levél, amely arra kérte a címzetteket, hogy vallják meg rendszerváltó élményeiket, s csináljunk könyvet megélt történelmünkből. Persze fájdalmas műveletre szólt eme invitálás, a múltba nézés ugyanis egyszerre aktiválja a személyiség önvédelmi reflexét és nárcisztikus kitárulkozási vágyát, természetes szemérmességét és a kibeszélés lelki szükségletét.

részletek »

 

A jóléti állam - Európában és Magyarországon

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Tomka Béla

A jóléti állam a hazai sajtó és közbeszéd egyik legtöbbet használt társadalomtudományi fogalma. Nemegyszer azonban tévesen a fejlett gazdasággal, illetve magas életszínvonallal azonosítják. Valójában olyan államot jelöl, amelyik felelősséget vállal polgárai jólétének egy meghatározott szintjéért, azaz szociális biztonságáért. Ennek egyik formája az egyéni hozzájáruláson alapuló társadalombiztosítás (a munkahelyi balesetbiztosítás, az egészségügyi, a nyugdíj-, a munkanélküli-biztosítás), egyéb formái pedig olyan programok, melyeknél nincsen egyéni hozzájárulás (a közegészségügy, a szociális segélyezés, a közalkalmazottaknak nyújtott szociális juttatások, a háborús károsultak segélyei, a családi és anyasági támogatások). Gyakran a szociális kiadások közé sorolják az oktatásra és más szociális célú támogatásokra, pl. a minimális jövedelmek garantálására fordított összegeket vagy az aktív munkaerőpiaci intézkedések költségeit, a lakás- és ártámogatásokat is. A könyv az állam szociális szerepvállalásának történeti alakulását és legfontosabb jelenkori jellemzőit igyekszik lehetőleg minél szélesebb körben bemutatni és ezzel a mai vitákban való tisztánlátáshoz hozzájárulni. Tomka Béla a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a téma széles körű külföldi tapasztalattal rendelkező szakértője, számos könyv, tanulmány és cikk szerzője.

részletek »

 

Család és gyermek

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Hidas-Suhai-Ranschburg-Pál-Raffai-Rozsnyai-Vekerdy

A Pszinapszis - Budapesti Pszichológiai Napok évente megrendezett, országos, pszichológiai témájú tudományos és kulturális rendezvény. Célja a pszichológiai kultúra megismertetése, elfogadtatása és népszerűsítése. Első tematikus kötetükben a párkapcsolatok útvesztőjében kalandoztunk. Utjukat folytatva a családdá válással, mint a párkapcsolat új minőségével foglalkoznak. Ez az új helyzet új kihívásokat rejt magában, amelyhez új szerepeket kell tanulnunk, fel kell nőnünk ahhoz, hogy nevelhessünk. A családban valaki vállal, óv, kísér, figyel, enged - azért, hogy valaki létezhessen, bízhasson, rácsodálkozhasson, próbálkozhasson, megküzdhessen, kiteljesedjen. A család biztonságos keretein belül felkészülhetünk mindarra, ami a falakon túl vár ránk. Hogy az iskolai próbatételeknek megfelelve, a kamaszkor viharait átvészelve megtaláljuk helyünket a társadalomban.

részletek »

 

Cigány sor

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Romano Rácz Sándor

"A Cigány sor megírásának nem célja volt, hanem oka: valami feszítő, belső erő késztetett rá, hogy megírjam. Úgy érzem, minden, ami életem során eddig történt velem, titkon erre a munkára készített fel. S hogy milyen gyakorlati hasznot remélek tőle? Talán akik eddig kedveltek, de nemigen ismertek minket, cigányokat, most megszeretnek; akik utáltak, ezután egy kicsit kevésbé fognak utálni; és akik továbbra is nagyon utálnak, pontosabban fogják tudni, hogy kiket utálnak." "A verbális agresszió legjellegzetesebb formája az asszonyoknak egy pontosan körülírható rituálé szerint zajló és naponta ismétlődő mű-veszekedése volt. A közös udvaron beszélgettek a napi gondokról, eseményekről, miközben fél szemmel állandóan a körülöttük játszó gyerekeket figyelték. Majd minden átmenet nélkül, mintegy vezényszóra, veszekedni kezdtek. Szörnyű átkok, trágárságok hangzottak el, amelyek elborzaszthatták a kívülállót - olykor a nyomaték kedvéért a szoknyájukat is felemelték. Néhány perc múlva oly hirtelenül ért véget a veszekedés, ahogyan elkezdődött, és az asszonyok ott folytatták a beszélgetést, ahol a ribillió előtt abbahagyták." "Érdekes, ahogyan a politikai pártok preferálják a különböző cigány csoportokat. Az MSZP elsősorban a beásokkal szeret együttműködni, az SzDSz és a Fidesz pedig az oláh cigányokkal. Sokat gondolkoztam, de nem tudtam megfejteni a nyilvánvaló vonzalmak okát."

részletek »

 

Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban

könyvrecenzió
2009. I. 13.
Fleck Zoltán

Miközben a demokrácia és a jogállam világméretű terjedését tapasztaljuk, az egyéni jogokat felfüggesztő terrorizmus elleni háború, a vallási és ideológiai fundamentalizmus és intolerancia, a globalizáció kihívásaira adott új bezárkózások a demokratikus és jogállami alapok újabb védelmét kívánják. A gyorsan változó gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben a konszolidált demokráciák is állandó intézményépítésre, karbantartásra szorulnak. A szerző könyvében a mai jogállamot érő kihívásokkal igyekszik számot vetni a jogszociológia nézőpontjából, figyelembe véve e kihívások területi-kulturális különbségekből adódó eltérő megjelenési formáit.

részletek »