«előző oldal   ...45[6]78...   következő oldal»

Ajánlók, recenziók:

 

Projektfinanszírozás a felsőoktatásban

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Polónyi István

A Szociológia Szemle 2007/3-4. száma két előadásanyagot is közöl a Magyar Szociológiai Társaság 2005. évi konferenciájáról. Az egyik Polónyi István Projektfinanszírozás a felsooktatásban című előadása, amelyben a nagyiparrá váló felsőoktatás néhány oktatásgazdasági jellemzőjét igyekszik bemutatni a szerző, s ezen jellemzőknek a felsőoktatásra való visszahatását, amelynek nyomán a humboldti egyetem még megmaradt néhány vélt, vagy valós értéke is szétfoszlani látszik. Továbbá ennek kapcsán kitekint a kutatásfinanszírozás néhány újabb sajátosságára is.

részletek »

 

Diszkrimináció a plázában

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Pálosi Éva - Sík Endre - Simonovits Bori

Pálosi Éva - Sík Endre - Simonovits Bori kutatásának célja a munkahelyi diszkrimináció tesztelése volt két védett tulajdonság (a roma származás és a kövérség) esetében. A tesztelést bevásárlóközpontok ruházati boltjaiban végezték. A három tesztelő kora, végzettsége és öltözete azonos volt, csak etnikai hovatartozásuk (roma/nem roma) és testsúlyuk szerint (túlsúlyos/nem túlsúlyos) különböztek. A tanulmányból kiderül, hogy a tesztelés (N=51) mindkét védett tulajdonság esetében diszkriminációt eredményezett...

részletek »

 

Az életstíluskutatási eredmények fogyasztásszociológiai interpretációs dilemmái

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Hetesi Erzsébet - Andics Jenő - Veres Zoltán

A tanulmány szerzői a szociológia fejlődésében a 80-as években bekövetkezett változásra hívják fel a figyelmet, amikor is egy új paradigma jelent meg – a fogyasztásorientáció – szükségessége, azaz hogy a mai társadalom új alapkonfliktusa a termelő és a fogyasztó közötti konfliktus.

részletek »

 

Egy longitudinális vizsgálat eredményei

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Albert Fruzsina - Dávid Beáta - Molnár Szilárd

Albert Fruzsina - Dávid Beáta - Molnár Szilárd Internethasználat és kapcsolati erőforrások időbeni alakulása Magyarországon címmel közölt tanulmányukban szerzők azt vizsgálják, hogyan hat a kapcsolatokra az internet használata, illetve az egyének kapcsolathálózati jellemzőinek van-e kimutatható hatása az internethasználat terjedésére. Longitudinális vizsgálatuk empirikus alapja a World Internet Project 2001 és 2003 között végzett három adatfelvétele.

részletek »

 

Módszertani megfontolások az iskolai mobilitás vizsgálatához

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Nagy Péter Tibor

A vitacikk súlyozási megoldást (weight = 1/(a megkérdezett testvéreinek száma+1)) kínál arra a minden mobilitáskutatásnál jelentkező problémára, hogy a megkérdezett nemzedékre elégségesen reprezentatív minta apákra vonatkozó adatszolgáltatása nem reprezentatív az apák nemzedékére, mert a többgyermekes apáknak nagyobb az esélye, hogy visszaemlékezzen rájuk valaki. A kísérlet bizonyítja egyfelől, hogy súlyozásos módszerrel érdemben közelebb jutunk az apák nemzedékéhez, mint anélkül; másfelől, hogy a magyarországi középiskolai végzettségi csoportba, ill a felsőfokú végzettségi csoportba irányuló mobilitás lényegesen nagyobb, mint eddig gondoltuk.

részletek »

 

Szegénység, egészség és etnicitás

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Fónai Mihály - Fábián Gergely - Filepné Nagy Éva

A tanulmány az északkelet-magyarországi régióban folytatott empirikus kutatások tapasztalatait elemezi és veti össze a hazai és nemzetközi szakirodalmi eredményekkel. A szerzők elmúlt évtizedben két megyei kutatás és több, egyes településeken folyó kutatás keretében vizsgálták a térségben élő romák szociális helyzetét és egészségi állapotát. Eredményeiket három probléma köré csoportosítva mutatják be, ami lehetőséget ad az ezekre a problémákra reflektáló más kutatások hipotéziseinek az empirikus tesztelésére is.

részletek »

 

A modernizációs folyamatértékrendre gyakorolt hatásáról

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Keller Tamás

Keller Tamás tanulmánya a modernizációs folyamat értékrendre gyakorolt hatását vizsgálja. A szerző szerint e hatását a legtöbb elmélet lineáris változásnak értelmezi, még abban az esetben is, ha a modernizációs folyamat során több szakaszt különít el. Ez utóbbi típusú elméletek legalább két, egymás után zajló, lineárisnak tekinthető folyamatról beszélnek. Keller tanulmányának újdonsága abban áll, hogy a modernizáció folyamatával végbemenő változásokat egyszerre – egy indexbe tömörítve – mutatja be. A tanulmány elméleti gyökerei Habermas munkásságához nyúlnak vissza. Az empirikus elemzés során a modernizációs folyamat nem lineáris jellemző kerülnek elemzés alá. 

részletek »

 

A társulások szociológiája

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Szabari Vera

Bruno Latour a modern inter- és multidiszciplináris társadalomtudományok sztárja, aki szívesen provokálja olvasóit, legújabb munkájában nem kisebb feladatra, mint a társadalmi valóság fogalmának újrakonceptualizálására vállalkozik. A fogalmak pontos meghatározása fontos és megszokott vállalkozás a társadalomtudományok területén, és nem egyszer egybe esik a szociológia diszciplináris elhatárolásának, valamint a gyakorlati kutatások megalapozásának igényével. Latour definíciós kísérlete ugyanakkor összekapcsolódik az úgynevezett „cselekvőhálózat elmélet” [Actor-Network-Theory – ANT] bemutatásával.

részletek »

 

Társadalmi kapcsolathálók Erdélyben a nemzeti hovatartozás kontextusában

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Veres Valér

Veres Valér egy nemzetiségileg vegyes térségben, Erdélyben, a nemzeti identitás társadalmi kapcsolatok létesítésében és fenntartásában játszott szerepét vizsgálja. A kutatás több más kérdés mellett azt elemzi, hogy az erdélyi magyarok és románok társadalmi kapcsolathálóját hogyan határozza meg a nemzeti identitás, illetve a társadalmi státushelyzet, valamint azt, hogy az erdélyi magyarok és románok társadalmi kapcsolathálóinak kiterjedtsége és sajátosságai szignifikáns különbségeket mutatnak-e? A tanulmány empirikus alapját egy 2000-ben végzett, a kapcsolathálók és a nemzeti identitás összefüggésrendszerét vizsgáló surveyfelvétel képezi, amely az erdélyi románokra és magyarokra külön is reprezentatív, 1756 fős mintán alapult.

részletek »

 

Tanulmány a standard kérdőív kritikáiról és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására

tanulmányrecenzió
2008. XII. 9.
Letenyei László - Nagy Gábor Dániel

Letenyei László és Nagy Gábor Dániel írása egy, a negyvenes években félbehagyott módszertani vitát elevenít fel akkor, amikor a kérdőívek standard jellegét teszi újra megfontolás tárgyává. A szerzők abból indulnak ki, hogy a survey-kutatások modernista felfogásából eredő standarditás-követelmény, hogy a kérdőíves kutatás során a kérdéseket mindig szó szerint ugyanúgy kell feltenni, három szempont miatt érdemes az újragondolásra: etikátlan, kivitelezhetetlen, és érvénytelen eredményeket hoz. Az írás második fele pedig a fentiekhez kapcsolódóan egy régóta létező, de mindez ideig kevésé felvállalt kérdőíves gyakorlatot, az általuk „rugalmas kérdőívnek” nevezett terepmunkás praxist javasolja a kutatók figyelmébe.

részletek »